Krakkó főtere, a Rynek (foto: Svetlana Zhukova, Flickr.com)

3D Animated Flags--By 3DFlags.com Helyi idő

Krakkó Európa egyik legszebb városának számít. Építészeti örökségét és az európai kultúrában betöltött, a középkortól meghatározó szerepe elismeréséül 2000-ben Európa Kulturális Fővárosa címet kapott. A 800 000 fő körüli lakosságszámával az egyik legnagyobb lengyel városnak számít. Krakkó hagyományosan a lengyel kulturális élet központja: a mozik és a színházak száma meghaladja a harmincat, miközben közel negyven állandó vagy időszakos tárlat várja látogatóit a múzeumokban. Krakkó felsőfokú tanulmányokat folytatók fellegvára is. A városban székelő régi hagyományokkal rendelkező Jagelló Egyetemmel együtt a városban több mint tíz felsőoktatási intézmény működik. Krakkó öt évszázadon keresztül királyi székhely is volt, ami nagyban befolyásolta építészeti emlékeinek és látnivalóinak kialakulását.

Bár mára gazdasági-kereskedelmi súlyából Varsó és az északi városok felemelkedése miatt veszített, a történelem során jelentős szerepet töltött be az Európa és az arab világ közötti kereskedelemben, része volt a „tatár-út”-nak, a „posztó-út”-nak és a „só-út”-nak is.

A város vonzerejének legnagyobb bizonyítéka napjainkban, hogy évente közel 4,5 millió turista keresi fel, ráadásul ez a szám eloszlik az egyes évszakok között. Általánosságban azért elmondható, hogy a nyár közepén érkező turistaáradat elkerülésével, leginkább a tavaszi és a kora őszi időszakban érdemes meglátogatni a várost. A téli pihenést főleg a nyugalmat kedvelők választják. Ilyenkor az épített örökségen túl külön élményt jelent a dél-lengyelországi téli táj látványa, valamint a középmagas sípályák nyújtotta aktív kikapcsolódási lehetőségek.

A Krakkót kettészelő Visztula (Wisla) folyó (foto: UnorthodoxY, Flickr.com)

A város középkorban kialakult, sakktábla szerű utcarendszerét idegen szemmel is könnyű átlátni. Ennek ellenére azonban érdemes turistatérképet vásárolni, amiből több fajta is viszonylag kedvező kapható a szuvenírokkal kereskedő árusoknál. A látnivalók viszonylagos koncentráltságát kihasználva érdemes Krakkót sétával körbe nézni, azonban a nagyobb távolságok megtételére használhatjuk a jól szervezett és nem túl drága villamoshálózatot is.

Krakkó – egykori lengyel koronázási székhelyként és egyetemi városként – több szálon is jelen van a magyar történelem és kultúra emlékeiben. Nagy Kázmér halála után Nagy Lajos magyar király került a lengyel trónra Ludwik Wegierski (Magyar Lajos) néven. Később lánya Hedvig (Jadwiga) Jagelló Ulászlóhoz ment férjhez, aki Hunyadi János oldalán II. Ulászló magyar király néven esett el a várnai ütközetben. 1576-ban Báthory István erdélyi fejedelem került a lengyel trónra. Halálával nem csak a magyar-lengyel dinasztikus kapcsolatok szűntek meg, de a trónra jutó svéd származású III. Zsigmond király a koronázási székhelyet is Varsóba költöztette.